1.      Daisy

Naiv, f�l�nk, kedves, agg�d�  

2.      George

Kisz�m�thatatlan, szenved�lyes, vicces, elb�v�l�

3.      Johanne

Melankolikus, �rz�keny, m�v�szl�lek, f�ggetlen

4.      Christian

Okos, ironikus, megb�zhat�, emp�tia teljes hi�nya

A titkos C-terv

Ez a nap is a v�ge fel� k�zeledett, s csak�gy, mint a t�bbi, most is minden olyan �tlagos volt, mint m�r j� p�r �ve. Egy iskola, ahol semmi k�l�n�s nem t�rt�nik, mert olyan szigor� szab�lyok tartj�k rendben, hogy m�g csak a lehet�s�g sem adatik meg r�, hogy b�rmi megessen. Egy iskola, ahol minden nap ugyan�gy folyik, mert senkinek sincs b�tors�ga �tg�zolni a gondosan fel�ll�tott szab�lyokon, �s olyat tenni, ami ezek ellen lenne.  De ekkor, egy meleg, tavaszi d�lut�non p�r �r�ra megt�rt ez a r�miszt� �tok, s n�gy szem�ly kit�rt a mindennapok sz�rke h�tk�znapijaib�l. Ezt a p�r �r�t fogom most nektek elmes�lni.

A terv m�r egy hete k�sz�lt, George �s Johanne, a k�l�n�sen agyaf�rt, k�t hete �rkez� testv�rp�r m�r az�ta gondosan tervezgett�k, hogy mit fognak tenni. A tan�rok minduntalan furcsa tekintet�t figyelmen k�v�l hagyva minden sz�ntetet azzal t�lt�ttek, hogy egy gy�r�tt pap�rfecni f�l� hajolva suttogtak valamir�l, amit rajtuk k�v�l senki sem �rtett. A gyan�s szemek sz�ma n�tt, de �k ezzel nem t�r�dve egy nap el�gedetten csapt�k �ssze a kez�ket, �s ahogy j� bajt�rsakhoz illik, egym�sra vigyorogtak.

Ahogy az utols� �r�r�l is kicsengettek, l�tsz�lag mindenki hazafel� igyekezett – ahogy azt a testv�rp�r v�rta, �gy hat�rozottan, t�retlen bizalommal v�rt�k, hogy mindenki otthagyja az oszt�lytermet. A t�meg az ajt�n kil�pve a n�gy �gt�j t�bb ir�ny�ba indult el. �jra egym�sra mosolyogtak, majd k�l�nb�z� ir�nyba indultak el.

Johanne �tja a port�hoz vezetett, ahol rem�nyei szerint senki ne tart�zkodott. �gy nyomozt�k ki a b�tyj�val, hogy a port�sn� �pp ilyenkor szokott eb�delni. A l�ny egykedv�en l�pkedett, ahogy mindig, most is fej�t lehajtva.  Fekete haja a szem�be l�gott, s �gy b�r � l�tta az utat maga el�tt, �t senki sem ismerte fel. Pont, ahogy szerette volna. B�tyj�val ellent�tben � sosem volt hat�rozott, nem merte kimondani, amit gondolt, �gy legt�bbsz�r kik�z�s�tett�k, �s cs�fol�d�k �ldozata lett. Tal�n emiatt v�lt olyan visszah�z�d�v�. T�bb �ve m�r annak, hogy utolj�ra megb�zott valakiben a b�tyj�n k�v�l, �gy nem volt t�l nagy megr�zk�dtat�s sz�m�ra, mikor a sz�leik bejelentett�k, hogy elk�lt�znek, s ezzel egy�tt m�sik iskol�ba ker�lnek. Az �j iskola azonban m�s volt, mint amire sz�m�tottak: nem voltak cs�fol�dok, mindenki udvarias, �s t�vols�gtart� volt. Ekkor j�tt az az �tlet�k, hogy r�zz�k fel ezt az unalmas iskol�t.

George zsebre tett k�zzel, f�ty�r�szve k�sz�nt minden vele szembe j�v�nek, a l�nyokat k�l�n elb�v�l� mosollyal aj�nd�kozta meg. Ahogy k�zeledett a c�lj�hoz, egyre t�bbsz�r szor�totta meg a zseb�ben tal�lhat� pen-drive-ot, s mire oda�rt, m�r att�l f�lt, hogy a szorongat�st�l valami baja esett. Nagyot s�hajtva kopogott be az el�tte l�v� ajt�n, amin nagy t�bl�n a k�vetkez� �llt: Iskolar�di�. Illet�kteleneknek bel�pni tilos! Jobb kez�t �k�lbe szor�totta, s mikor kiny�lt az ajt�, id�t sem hagyva a m�siknak, tark�n �t�tte. El�gedetten mosolyodott el, majd bevonszolta az �jult fi�t a terembe. Gondosan bez�rva az ajt�t a sz�m�t�g�phez l�pett, s nagy m�szaki szak�rtelemmel elind�totta a pen-drive-on tal�lhat� hangf�jlt.
- Mindenki figyeljen! Az iskol�ban bomb�t helyeztek el, ez�rt k�rem mindenki halad�ktalanul menjen ki az �p�letb�l. Ez nem pr�ba. Ism�tlem, ez nem pr�ba. Mindenki halad�ktalanul menjen ki az iskol�b�l! – A sz�veget egy filmb�l vett�k fel, s v�gt�k ki, mire v�g�l megfelel� lett. El�gedetten �sszecsapta a kez�t, s mint aki j�l v�gezte a dolg�t, lerogyott az egyik sz�kre. Az ajt�n t�lr�l ijedt sikoltoz�sok, �s izgatott suttog�sok hallatszottak be, de perceken bel�l az is elhalt, s az iskola csendbe borult. George egy pillant�st vetett m�g az �jult fi�ra, majd az ajt�hoz l�pett. M�r ment volna el, mikor egy hang meg�ll�totta.
- M�gis mit tervezel?

Val�ban, a port�n nem volt senki, Johanne k�nnyed�n bem�szott a nyitva hagyott ablakon, majd az asztal m�g� b�jt, hogy senki ne vegye �szre. Perceken bel�l meg is sz�lalt az iskolar�di�. Di�kok �s tan�rok egyar�nt, egym�st l�kd�sve pr�b�ltak kijutni az ajt�n. Ahogy az utols� ember is kil�pett, a l�ny el�gedetten pattant fel b�v�hely�r�l, �s keresg�lni kezdett a kulcsok k�z�l. Szerencs�j�re mindegyik f�l� oda volt �rva, hogy mit nyit ki, �gy hamar megtal�lta, amit keresett. Egy pillant�st vetett a f�mb�l k�sz�lt, csillog� kulcsra, ami f�l� az volt �rva, hogy f�bej�rat, majd felkapva azt kim�szott az ablakon, �s bel�lr�l bez�rta a bej�rati ajt�t. Nem sokkal k�s�bb l�pteket hallott, ez�rt elindult arra, hogy tudassa a b�tyj�val, hogy a terv els� fele sikeres volt. Amikor azonban oda�rt, lefagyott a mosoly az arc�r�l.

A l�ny remegve �llt fel b�v�hely�r�l, �s egy pillanattal k�s�bb m�r �tkozta mag�t ez�rt a tett�rt. Az el�bb l�tta, hogy a fi� hogy �t�tte le Christiant, meg kellett volna v�rnia, m�g elmegy, azt�n csendben kilop�zni, �s elmenek�lni. De nem! �t nem hagyhatja mag�ra, r�ad�sul eszm�letlen�l.
- Te meg mi�ta vagy itt? – George hitetlenkedve b�mult a l�nyra, egy pillanatra �gy t�nt, a terve megd�l�ben van. Csak az hozta vissza az �nbizalm�t, mikor megl�tta, hogy a m�sik mennyire remeg. Term�szetesen, m�g mindig � van er�f�l�nyben.
- R�gebben, mint te.
- Mi�rt?
- �n is ezt k�rdezem.
- Mi a neved?
- Daisy. De ez hogy tartozik ide?
- �gy, hogy tetszel nekem. Elj�nn�l velem egy randira?
- Dehogy menn�k! – A fi�t meglepte a v�lasz, de az�rt m�g mosolygott: a l�ny ellenkez�se minduntalan vigyors�gra k�sztette. L�tszott rajta, hogy csendes, f�l�nk t�pus, �s nehez�re esik hat�rozottan besz�lni. �ppen ez�rt el is d�nt�tte, hogy kipr�b�lja, mennyit hozhat ki bel�le. – M�r van bar�tom.
- Csak nem � ott? – b�k�tt a fej�vel az �jult fi� fel�.
-  Se… semmi k�z�d hozz�!
- Sz�val igen. Ami�rt ilyen aranyos l�ny vagy, elmondom, mi�rt vagyok itt. Ideges�t, hogy ilyen unalmas ez az iskola, ez�rt gondoltam, felr�zom egy kicsit. – Daisy reakci�ja megint csak meglepte �t. Az arca hirtelen felragyogott, �s k�zelebb l�pett hozz�.
- Komolyan? �s mi a terved? – Naiv kedvess�ggel �rdekl�d�tt, mint egy kisgyerek.
- K�l�nb�z� pletyk�k di�kokr�l, tan�rokr�l. Egy h�t alatt sokat �sszeszedt�nk a h�gommal, az ezekr�l k�sz�lt plak�tokat tessz�k ki. Ezen k�v�l minden oszt�lytermet �talak�tunk egy kicsit, na meg ott van a titkos C-terv.
- Titkos C-terv? Az meg mi?
- Ezt m�g Johanne sem tudja. Ez lesz a fin�l�. Ha seg�tesz, megl�tod.
 - Rendben. De szerintem Christiannek is tetszene, �bressz�k fel �t is.
- Az m�r a te feladatod. Gy�zd meg, azt�n gyertek a port�hoz. Ha nem egyezik bele… Akkor ink�bb ne is l�ssalak titeket!
- Bele fog egyezni!
- Rem�lem is – gonoszan elmosolyodott, majd kil�pett az ajt�n, �s a porta fel� igyekezett. F�l�ton hallotta, hogy az iskolar�di� term�nek ajtaja kicsap�dik. Rem�lte, hogy �k is seg�tenek. A l�ny felbor�totta a gondosan megtervezett akci�t, de ak�r m�g a seg�ts�g�kre is lehetnek. Eredetileg �gy volt, hogy az iskolar�di�s fi�t bez�rj�k, �s csak holnap engedik ki. Hamarosan meg is hallotta a fel� fut� hangokat, majd megjelent el�tte a vigyorg�, barna haj� l�ny, �s sz�ke bar�tja.

Christianon l�tszott, hogy nem b�zik George-ban, s ezt m�g csak nem i pr�b�lta elrejteni. Bizalmatlan, gyanakv� szemmel m�regette a vele szemben �ll� fi�t. Percek teltek el �gy, hogy csak n�zt�k egym�st ellens�ges szemmel, m�g v�g�l Johanne meg nem t�rte a csendet.

- Ti meg kik vagytok? – A l�ny meglepettnek, �s ijedtnek t�nt, azt hitte, hogy nagy bajba ker�ltek, �s az eg�sz tervnek l�ttek.
- Nyugi – George nyugtat�an a v�ll�ra tette kez�t, �s mosolyogva biztatta – vel�nk vannak.

****

A di�ksereg kiv�telesen nagy buzg�s�ggal, �s cseppnyi f�lelemmel sietett az iskol�ba, de teljesen m�s v�rta �ket, mint amit v�rtak. Voltak, akik azt gondolt�k, hogy csak a h�lt hely�t l�tj�k majd az �p�letnek, voltak, akik egy t�bl�ra, vagy plak�tra sz�m�tottak, hogy az iskola aznap elmarad. Ehhez k�pest eleinte teljes nyugalom, �s csend v�rta �ket, minden furcs�n �resnek, �s kihaltnak t�nt. Azonban mindez csak addig tartott, m�g nem l�ptek legal�bb �t l�p�st, mert akkor k�l�nleges fogadtat�sban r�szes�ltek: n�h�nyakra a semmib�l egy v�d�r v�z eset, m�sokra spagetti. A legszerencs�sebbek k�z� tartoztak azok, akiknek csak a haja ragadt tele konfettivel.  Ez volt az A csap�s.

A tan�riban nagy hangzavar volt, mindenki azt az embert kereste, aki bejelentette a bombariad�t. Az els� gyan�s�tott persze az igazgat� lett volna, de mint kider�lt, � aznap v�gig nem tart�zkodott az iskola�p�letben. Ennek k�vetkezt�ben mindenki gyan�s�tott� v�lt, s egyre nagyobb ellenszenvvel tekintettek egym�sra, mintha csak riv�lisok voln�nak.

Ugyancsak rejt�ly maradt sz�mukra, hogy ki �ll�tott egy hatalmas asztalt az aul�ba, �s pakolta tele �js�gokkal. Szinte mindenkinek felh�vta a figyelm�t az az egyszer� �s h�tk�znapi n�v, hogy Pletykalap, ez�ltal mindenki legal�bb egy pillant�st vetett r� – majd elborzadva dobta f�lre. Az �js�gban szinte mindenkir�l, aki sz�m�tott valamit az iskol�ban, volt egy cikk, valami olyan, amit senki sem tudott, �s nem akarta, hogy kider�lj�n. Ez volt a B csap�s.

A tan�rok t�bb percnyi tan�cskoz�s, �s veszeked�s ut�n v�g�l t�megest�l az iskolar�di� fel� indultak, ott keresve a v�laszt. Legnagyobb meglepet�s�kre az ajt�t z�rva tal�lt�k.
- Greavess, fusson le a port�hoz, �s k�rje el a kulcsot! – parancsolta a szigor� matematikatan�r a f�l�nk, fiatal angoltan�rnak.
- Igenis! – A n�, ahogy csak a l�ba, �s magas sark� cip�je b�rta, leszaladt, majd vissza a t�bbiekhez. Sietve kinyitotta az ajt�t, s legnagyobb meglepet�s�re egy alv� fi�t tal�ltak benn, megk�v�zve.
- � meg kicsoda? – k�rdezte v�kony hangon Greavess.
- Christian Brockle, 11/c oszt�ly. � az iskolar�di�s fi� – magyar�zta a magyartan�r.
- �bressz�k fel!

Egy v�kony, ijedt arc� fi� bizonytalanul l�pkedett az �res folyos�n. M�r l�tta, �s tapasztalta az els� k�t csap�s, �s b�r nem tudta, mire sz�m�that m�g, f�lt. F�lt, hogy valami olyan t�rt�nik, ami v�get vet az eddigi unalmas, de nyugodt, �s kiegyens�lyozott �let�n, melyben a legfontosabb, �s egyben egyetlen dolog a tanul�s, semmi m�s. Remeg� k�zzel nyitott be az oszt�lyterm�be, de senkit sem tal�lt ott. �res volt az eg�sz terem, sehol egy l�lek nem volt. Meglepetten n�zett be, h�tha csak meg akart�k tr�f�lni, �s elb�jtak, de �gy sem l�tott senkit. Megvonta a v�ll�t, sarkon fordult, �s a t�bbiek keres�s�re indult.

A t�meg az aul�ban gy�lt �ssze, v�rva, hogy mi fog m�g t�rt�nni. Mindenki �rezte, hogy az eddig t�rt�ntek csak az el�szele volt valami nagynak, �s meghat�roz�nak. A di�kok t�mkelege egyre nagyobb lett, m�g v�g�l alig f�rtek el. A tan�cstalan tan�rok szint�n oda �z�nl�ttek.

L�tva a nagy t�meget George h�trafordult a t�bbiekhez. Senki sem vette �szre, hogy �k n�gyen nincsenek lent.
- A �s B terv k�sz.
- Akkor most j�n a C? M�r alig v�rom! – Daisy csillog� szemmel n�zett a fi�ra, mintha csak arra v�rna, hogy hirtelen var�zsolni kezd �s bejelenti, hogy �me a C terv.
- Hamarosan – Minden sejt�en elmosolyodott, majd visszafordult a t�meg fel� – m�g nem �llnak k�szen.
- De mondd m�r el, mi ez a terv! – t�relmetlenkedett Johanne. V�lasz helyett a fi� lehajolt a hatalmas sportt�sk�hoz, amit eddig a f�ld�n �rz�tt a l�ba el�tt, s kivett bel�le k�t hangfalat, �s egy kis hifit. Az ut�bbiba egy CD-t tett, s csak ekkor fordult vissza a t�bbiekhez.
- Kezd�dik.

Az iskol�t egy hatalmas robban�s hangja r�zta meg. Mindenki a f�l�re tapasztotta a kez�t, �s a szem�t lehunyva v�rta, hogy elj�jj�n �rte a hal�l – de hi�ba v�rtak, semmi sem t�rt�nt. Zavartan nyitott�k ki a szem�ket, �s n�ztek k�r�l, de mindenki ugyanolyan tan�cstalan volt. hallott�k a robban�st, m�gsem t�rt�nt semmi. Hogy t�rt�nhetett ez?

Christian fintorogva, felh�zott szem�ld�kkel n�zett George-ra.
- Ennyi?
- Pontosan – b�lintott.
- Ne viccelj! Hol a titkos C terv? – sz�lalt meg Daisy.
- Att�l tartok, m�r nem titkos.
- De h�t ennek semmi �rtelme! – fakadt ki Christian, �s a m�sik kett� is hasonl�k�ppen v�lekedett.
- Kellett volna? Biztosak lehettek benne, hogy ezt soha senki nem fogja elfeledni. Ha sok �v m�lt�n nagysz�l�k�nt az unok�iknak mes�lnek iskol�s �veikr�l, biztosan eml�kezni fognak arra a furcsa robban�sra, ami megr�zta az iskol�t, s m�gsem t�rt�nt semmi.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s