Alamaise

Ugri János - Mozaik

Kinézet - Hajnalka

„Olyan apró- gondolta.”
Helyett
Olyan apró, gondolta.
Vagy: Olyan apró, gondolta. (A jobb láthatóság érdekében döntöttel is írhatod.)

Itt szintén: „A polcokon a plüss mackók ellenségesen bámultak le rá, -mintha mozognának- gondolta.”
A gondolatot érdemes új mondatban kezdeni, ismétlem azért, hogy hangsúlyosabb legyen, és a már említett szempontok alapján kiemelődjenek a szövegből.

„Aztán csend, és újra feszült várakozás, és végül az álom szétszaggatta a félelmet a rettegés, megnyugvást hozott...”
Ez a mondat számomra kissé érthetetlenre sikerült. Az álom szaggatta szét a rettegést és a félelmet, vagy a rettegés hozott megnyugvást (ami azért eléggé furcsa lenne)?
Így például jobb lenne: Aztán csend, és újra feszült várakozás, és végül az álom szétszaggatta a félelmet és a rettegést, s megnyugvást hozott magával.

- Drágám, kelj fel. Készítettem neked reggelit- Mondta Hajni anyukája miközben benyitott a kisszobába.
Párbeszédekben, ha a szereplő utolsó mondatának végére nem teszel pontot, akkor a kötőjel utáni (a párbeszédhez kapcsolódó cselekvésre) szó kis betűvel kezdődik, így:
– Drágám, kelj fel. Készítettem neked reggelit – mondta Hajni anyukája miközben benyitott a kisszobába.

Csak akkor kell nagybetű, ha a párbeszéd utolsó mondatát ponttal zárod, és a kötőjel utáni szöveg közvetlenül nem kapcsolódik hozzá. Például így:– Jónás, kötözd ki a lovat! – A férfi a lóhoz lépett, és kikötözte azt.
– Itt van az, amit kerestél. – Tamás feltápászkodott és felvette a tárgyat a földről.
A többi jó, nincs benne szóismétlés, a mondatok megfelelő hosszúságúak, se nem túl rövidek, nem túl elnyújtottak. Vesszők jó helyen vannak, az igeidőket is rendben találtam.

Tartalom

Tetszett, az éjszakai morgás, mocorgás kellőképpen fokozta a hatást, nem lehetett tudni, hogy csak álmodja vagy sem. Jól ábrázolod, hogy a kislány félelmében mennyire másképp látja maga körül a világot. Teljesen élvezhető volt az írás. Személy szerint sokkal rosszabbra számítottam az elején, és kellemesen csalódtam a történet végére.

Kinézet – Elemér

„Nem szerette őket! Mondjuk az is igaz, nem szeretkezni járt be.” Ez egy érdekes következtetés, nekem oda nem illőnek tűnt, mivel a szövegkörnyezetben ezen kívül nincs semmi szexualitásra utaló jel. Szóval szerintem „szeretkezés” helyett jobban megfelelne például így:

Mondjuk az is igaz, hogy pénzt keresni járt be, nem pedig a munkatársait ölelgetni.
„Hőbölgött” helyett pedig hőbörgött.
Ezt leszámítva minden rendben van.

Tartalom

Szintén, mint az előzőkben. Remekül keltesz feszültséget a történet elején, az ember egyre rosszabbra számít, amint a sorokat olvassa, aztán egyetlen mondattal levezeted az egészet, és minden a helyére kerül.

Fantasztikus!

Kinézet - Brigitta

Itt semmi kivetnivalót nem találtam.

Tartalom

Tetszett, ahogy szépen lassan összeáll a kép, és kiderül, hogy a fejezetekben említett személyeknek mi köze van egymáshoz. Brigitta személyisége is teljesen hiteles, nincs benne ellentmondás. Megnyerő az alkohollal való vívódásának leírása is.

Mihály

Itt rendben volt minden a kinézet és a tartalom is.

Összességében: Meg kell, hogy mondjam élvezhető, izgalmas olvasmány volt. A címből kiindulva azt (és ahogy átfutottam a művet) azt gondoltam, hogy itt teljesen különálló történetekről lesz szó, amolyan egyperces gyűjteményről. Lekötött, magával ragadott, remekül keltetted benne a feszültséget, és sikerült vele már az első fejezet után felkeltened bennem az érdeklődést. A csúcs az volt, amikor már minden részlet a helyére került, mint egy kirakósban. Ha ezt a néhány apró (szinte csak kinézetbeli) hibákat kijavítod, akkor tényleg csudajó lesz. Jó sztori, csak így tovább!

Remélem tudtam adni ezzel némi támpontot a folytatáshoz (: